az írást, bár rajtam kívül mást nem igazán érdekel a blogom, és nem is akarom reklámozni magam. Sűrű programom volt, most is zsúfolt hétvége következik. Itt a búcsú, amelyre általában elmegyünk. Jó látni azt a rengeteg embert. A legszebb élményen mégis az, amikor 3 éve kimentem pünkösd hajnalban 4 órakor a hegyre és láthattam a napfelkeltét, amely csodaszép volt és ritka, mert ilyenkor általában borús az ég és nem lehet a napba nézni. Még szeretném ezt valamikor átélni, csak nagy áldozat megtenni és utána egész nap dolgozni, formában lenni.

olyan fáradt vagyok, azt sem tudom, hogy hívnak. Lejárt tegnap a keresztelő, 13 embernek főztem az ünnepi ebédet, futás volt, de jól sikerült minden. Ma pedig megint rendezvény van nálunk, 6O ember, egész reggel kávét főztem és rohangáltam. vendégek még mindig vannak, de én már lemerültem. Jövő héten majd kipihenem kicsit, bár a holnap és holnapután még nehéz lesz.

Unom már, hogy mindig elhatározom, hogy elindulok mozogni, s azt a 3 kgt leadom, ami feljött rám a télen, aztán valamiért mégsem megyek. A közeljövőben tervezek egy 5 napos böjtöt, amikor csak bizonyos leveket iszom és néhány szelet rozskenyeret.

ráadásul egy nehéz hétvége után. Sosem viselem könnyen a vendéglátást, na, most szükségem lesz erőre. De szép az idő, ma rózsát ültettem, mostanában tudok kicsit dolgozgatni a kertben is, és délután a fiammal biciklifelvonuláson vettünk részt, jó élmény volt. Ma kitettem a muskátlikat a szabadba, remélem, nem lesz fagy, bár az éjjel is O fok volt. A lelki életet hanyagoltam, meg is érzem, ma mondja a lányom, hogy milyen sokat kiabálok vele. Vissza kell vegyek az arcból.

túl vagyok rajta, elég jól sikerült, bár néhány dolog nem működött olajozottan. De hasznos időtöltés volt, és minden feszültség ellenére, amely bennem ott volt, megérte. Most kicsit nyugisabb, és talán néhány nap békésebb lesz. Várom a jó időt, mozognom kellene és elmenni medvehagymát szedni.

és bizony ilyenkor mindig kicsit izgulok.Egyrészt sok vendég lesz, másrészt lelkigondozói továbbképzőt szervezek , másfél naposat itt nálunk. Nem lesz könnyű mindent átfogni, és le kell győznöm saját határaimat.

de tudom, hogy sok jó ember fog jönni, és értékes időtöltés lesz.

teljes depresszió, sötétség lett úrrá rajtam. Szembe kell néznem azzal, hogy ez is én vagyok. Amikor teher az élet és teher vagyok én is. Magamnak és mindenkinek. Süss fel, Isten napja.

S olyan jó volt ezt olvasni.

''A Boldogságos Szűzanya által beoltódott az emberi természet, magát az Istent foganta meg, az isteni életet, az isteni szeretetet: Jézust oltotta bele életünkbe, hozta közelebb, és az Ő igenjének köszönhetjük, hogy kibontakozhat, megérlelődhet bennünk az Isten szeretete Jézusban.
Gábor angyal ezt mondja Máriának: „Áldott a te méhednek gyümölcse: Jézus!”

Gyakran „megfásul” az életünk, bele fásulunk a mindennapok nehézségeibe, gondjaiba. Érzéketlenné válunk Istennel szemben, úgy érezzük semmi értelme az életünknek. Gyümölcsoltó Boldogasszony életünk fáját, életünk megfásult rétegeit is be akarja, be tudja oltani, hogy igazi gyümölcsöt tudjunk hozni. Jézus is ezt mondja tanítványainak: „A jó fa jó gyümölcsöt hoz, a rossz fa rossz gyümölcsöt.”

 hogy az én megváltásom a te lelked halálküzdelmével
kezdődjék. Én pedig az általam és az emberek által elkövetett sok sértés
helyrehozásaként ma elkezdem neked szentelni a lelkemet. Formálj belőlem,
ó, Uram, amit akarsz: minden fönntartás nélkül rád bízom magam. Neked
szentelem akaratomat: tedd mindig azonossá a tiéddel. Neked szentelem
emlékezetemet, hogy mindig emlékezzék rád; értelmemet, hogy mindig veled
foglalkozzon.

nincs kedvem semmire, az eső esik, pedig már lehetne kicsit kertészkedni. Be vagyunk zárva a házba, s ásítózunk. Közben ledöbbenek egyes emberi lények hülyeségén, sötétségén, nagyképűségén. Van, aki pénzért ilyen, mások meggyőződésből, nemtom, melyik a rosszabb.